Szenzációs, állati frankó buli volt!!! Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, hogy eljött, fergetegesen jól éreztem magam. S hogy azok akik nem tudtak eljönni, hát ím legyen egy mese mese meskete, s járjon szájról szájra, hogy Silveradon mindenki megbolondult.
Farsangi Fiesta Silveradon
- amikor egy muskétás az ördöggel cimborál és a jó boszorkány sört varázsol a medvének
Egyszer volt hol nem volt, így kezdődik a mesém. A mese sokszereplős, a négyszögletű kerekerdőt és a mézeskalácsházat a Szélkirály tépázza. Bla bla bla…
Szóval gyerekek: egyszer volt egy ember, álma volt tenger… álma egy szép nap valóra vált és varázslatos vadnyugati birodalom kormányzója lett. Minden nap felkelt és kinézett az ablakon s már azon gondolkodott, hogy valamelyik hű hátasán, régi idők vadnyugati hőseként bejárja birodalmát, gyönyörködik a szépséges tájban, eljátszadozik marhacsordájával, nagy magányos utakon elmélkedik az életről, szövögeti, növögeti jövőbeli terveit.
Csodálatos időket élt akkor de boldogságát más emberekkel is szerette volna megosztani. Így a kandalló melegénél mesélni kezdett a megvalósult álomról. A mese – jó meséhez illően – a szelek szárnyán eljutott még több emberhez. S azok hűen továbbadták másoknak. Sokan voltak, akik már nem kergettek álmokat, de sokan a mesében saját álmukra ismertek rá. Telt múlt az idő s jöttek-mentek az emberek, kik barátok, kik vendégek, de jöttek és jöttek na.
S emberünk egyszer csak azt vette észre, hogy álma rémálommá fajult: Csodálatos birodalmát egy reggelen furcsa teremtmények lepték el. Ajtaján belépve elszörnyedve látta, hogy a bárpulton támaszkodva egy medve sörözik és tört magyarsággal egy muskétásnak magyaráz. A pultban egy boszorkány viszkis kávét mixel s ínycsiklandozó főzetével egy arab sejket bűvöl el. A termek között egy Szabókának kinéző gyapjas cikázik le-föl a woodstocki cimborájával. Szörnyella a kutyákat stíröli, az asztaloknál viking harcosok, könnyűvérű nők iszogatnak, Kis Pali és a borza, egy raszta, egy texasi olajmágnás giccses pinkszínű felesége tűnik fel gyors egymásutánban rémülettől meredő szeme előtt. Egy ferdehajlamú szöszke vasutas Lara Croft mellett álldogál, Dolly Roll csicsereg egy szerzetessel s közben egy kisnövésű betyár bajuszát igazgatja, s egy vámpír magával az ördöggel cimborál. Ennél a résznél döbbenten rogy le egy padra, a furcsa szerzetek kavalkádjában már rég elvesztette a fonalat, és csak áramlanak ki-be a lények jobb napokat látott rezidenciáján számolatlanul, vidáman röhörészve.
Egy pillanatra elmereng azon, hogy inkább némult volna meg, amikor először kimondta, hogy gyertek hozzám, szívesen látlak benneteket.
Aztán gondolt egyet és odasunnyogott a boszorkányhoz: Szép jónapot öreganyám! Keverjen nekem egy kávét bűbájjal és viszkivel, mert nem értem mi folyik itt! Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál – így a jó boszorkány és főszereplőnk kávéjába varázsport kevert, amitől az elvarázsolódott s kis idő múlva azon kapta magát, hogy ízlésesen kerekded vízilóként grasszál és feltűnően kezdi jól érezni magát. Nem törődik a harsány röhögésekkel, indul hű csatalovait nyergelni, mert nem elég, hogy EZEK itt vannak, még versengeni is akarnak, maskaráikat mutogatva.
Hm… a vasutas milyen mókás kis pályát készített. Ej be szép ez a Bronco. Az a rózsaszín tyúk úgy kiabál, hogy attól az amerikai hadsereg is vigyázzba vágná magát. Csak a szél ne fújna. Jé van egy csomó EMBER, őket felismerem. Hű de sok versenyző van, hihi, de jól néznek ki. Ha ennek vége iszom egy forraltbort, majd kérek attól a bűbájos és szép boszitól. Te jó ég, asszem itt van Fekete Pákó. Azt meg ki engedte be? Mindegy, a medvével meg inni kéne egy sört. Csak tudnám miért röhögnek annyira ezek, amikor elmegyek mellettük. Olyan hercig víziló vagyok, hogy öröm rámnézni.
Ezek a gondolatok keringtek hatalmas víziló fejében, és rögvest táncra perdült a díszes kompánia előtt. Riszálom úgy is úgy is. Riszálom! Ezen maga is meglepődött, de ott egye meg a fene, hisz kiválóan táncol. A verseny lezajlott és a szerzetek beözönlöttek a kocsmarészlegbe. Ettek-ittak mulattak, ismerős muzsikára táncoltak és beszéltek beszéltek órahosszt.
Rendkívül mulatságos, ha jól belegondolok – így a víziló. Remek a buli és ha jól belegondolok, én eresztettem a világra e válogatott társaságot. Ők a barátaim… hm bizarr, de ez van.
S annak a gondolatnak, hogy nem normális, híre hamva se volt, ez a mese tán igaz sem volt, de mindenesetre kedves gyerekek, én sosem láttam egy medvét és egy vízilovat együtt sörözni.
VÉGE
|