Aczl Kriszti: Egy kicsit megllt a vilg
Ma trtnt reggel egy furcsa dolog velnk, kicsit (1 percre) megllt a vilg.
A mai reggel is gy kezddtt, mint a tbbi. Furcsa, hogy szeptember elsejn beksznttt az sz s egy pillanat alatt magval vitte a nyri lomvilgot. A meleget, a kora reggeli istllt, a knikula illatot, a magnyos lovaskocsin ldglst, a koszos krmket.
Minden visszatrt a rgi kerkvgsba, de ez egyltaln nem j rzs. Ma is fl hatkor bredtem, mint mindig, de mr nem lovat etetni indultam, hanem elkezddtt a reggeli krbe-krbe szaladgls a laksban. Szaladni, ltzni, sminkelni, ron ovis cucct bepakolni s egyltaln... sietni, sietni, mert elksnk. gy szalad el a reggel, hogy azt sem tudom, mikor kerlt rm a ruha s nem emlkszem, hogy ittam-e kvt vagy sem. Ma ppen a zld nadrgkosztmmet rngattam magamra s rohantam t a frdbl a konyhn keresztl a nappaliba, amikor meglttam a kicsi embert. ldglt a konyhapulton alsnadrgban s a piros gumicsizmjban. Kezben a kis ostora, amit a fldvri lvsrban vettem neki, a vgt lgatta le a kre. Feje a tenyerbe hajtva s egykedven csrg. Borzasztan meghatdtam. Mit csinlsz gynyrsgem. Rm se nz gy vlaszol: horgszok.
Hirtelen iszonyan tltam magamat s azt az letet, ami sokszor arra knyszert, hogy elrohanjak a fontos dolgok mellett. Lefekdtem a konyhakre s elkezdtem bohckodni neki: ci, blnt fogtl! Nem nevetett, lttam, hogy jr az agya majd kibkte. Anya, ki eteti a Konyakot ha mi nem vagyunk kinn az istllban. - Ht a lovszok kisfiam. - s mi van ha elfogy a zab? - Akkor majd vesznk neki. - De hogyan, ha te egsz nap a dolgozban vagy meg apa is, n meg az oviban. Ht nincs neknk idnk zabot venni.
Iszonyan megsajnltam. Neknk tnyleg nincs idnk semmire, mindig rohanunk, a nyr elment a lovak htvgre maradtak. - Tudod mit? Mg ma kldk egy csom zabot gyorspostval, hogy biztosan elg legyen.
Mr mosolygott. Blogatott s mosolygott. Gyorsan kontrztam, hogy mr csak egyet alszunk s mr megynk is lovazni. s abban a pillanatban iszony boldog voltam, hogy tnyleg mr csak egyet alszunk.
ront leadtam az oviban, n pedig bestltam dolgozni, fl rt kstem de ott egye fene. mosolygott s mr csak egyet alszunk |